2008. február 8., péntek

Ismét vége a szessziónak, vagyis nemsokára vége lesz. Szabinak még vannak a hétvégén vizsgái, így most Dániel fiam az egyetlen társaságom. Eszembe jutott a tavlji szesszió, a januári, amikor az anató vizsgám nem sikerült, pedig iszonyú sokat tanultam rá. Hazajöttem és annyira szomorú voltam, hogy buta módon úgy éreztem Isten cserbenhagyott. Mélységes csalódottság volt bennem és az egyetlen vígasztalást akkoraz jelentette a számomra, hogy Szabi (a ferjem) emlékeztetett rá nagyon sokszor, hogy értékes vagyok, hogy a kudarc ellenére Istennek én értékes vagyok.
Utólag vissznézve azt kell mondanom, hogy valójában minden a javamra volt, és hálás vagyok azért, hogy Isten akkor sem hagyott el, és hogy megajándékozott egy csodálatos férjjel, aki emlékeztetett az Ő jóságára!!!!!!!
Mikor még elcsüggedt voltam, és csalódott elhatároztam, hogy 'kiírom' magamból a csalódottságom, a depressziós hangulatom, de nem úgy sikerült ahogy elsőre gondoltam, mert ahogy írni kezdtem, egyre csak az jutott eszembe, ahogyan Isten gondotviselt rólam, rólunk és hiszem, hogy ezután is Ő az, Aki megtart, hordoz és gondoskodik rólunk, mindíg idejében és váradalmainkon felül, 'az Ő kegyelmének gazdagsága szerint'. Csodálatos a mi Istenünk!!!!!!!!!!!!!!!!! Végül ezt a verset írtam:
Kezedben ’Íme, tenyerembe véstelek be, szüntelen előttem vannak falaid.’ Ézsaiás 49:16 Amikor úgy érzem Vállamon az élet minden gondja, baja És nem látok túl a terheken, Téged kereslek Istenem- Keresem a békédet, a boldogságot, Reményt, mint csak Benned találok És beragyogja a földi életet A Te örömöd, melynél nincs szebb sem teljesebb- Mikor a terhek már olyan nagyok, S úgy érzem már-már összeroskadok Körültekintve láthatom: A kezedben vagyok. A kezedben!- hatalmas gondolat! Tudat, mely elűzi a félelemárnyakat- A kezedben.- Hát van csodálatosabb hely A Te hatalmas kezeidnél? Hiszen markaidba metszettél, Te ígérted nem feledkezel meg rólam, Te vagy Aki hordozol- Jól tudom, minden napom, Minden szívdobbanásom Előtted van szüntelen. Tied az életem- S tudom, érzem Míg értem átszegzett kezeid tartanak, Jöhetnek nehéz napok, A hullámok el nem borítanak. Védve vagyok. A kezedben,- Hogy formálhass akaratod szerint, Mint Mester az agyagot, Mert a Tied vagyok- A Kezedben vagyok. Kelemen Krisztina, Marosvásárhely, 2007. 02. 02.

Nincsenek megjegyzések: