Évszakok

Ősz

Szeretem az őszi szellő borzolta fákat,

Szeretem a gyümölcs alatt hajladozó ágat,

Szeretem az őszi erdő ezer lángban égő színét.

Szeretem a hulló levél reccsenő hangját,

Szeretem nézni a sok sürgő -forgó hangyát.

Szeretem a hosszú alkonyatok csendjét,

Szeretem a természet csendesen változó örök rendjét.

Szeretem az Istent, aki mindent adott, és

Köszönöm, hogy őszt is alkotott.

                                                 2014. október, Kisdobrony

Tél

Dermedő faágak ég felé emelkednek,

Üresek, hidegek valamit keresnek:

Ősz gyümölcsét már feledték,

Nyár dús lombját rég eltemették,

S még nincs híre a kikeletnek.

Dermedten, fáradtan keresnek... keresnek.

Didergő faágak szürkék, üszkösek

Didergő faágak -kiégett emberek,

Emeljétek ég felé kezeiteket!

Hadd hulljon rátok tisztító, felmelegítő

Hó-Kegyelem.

                                       2014. október, Kisdobrony

Tavasz

Deres dombok alatt meleg szellő halad,

amerre jár Őt követve a napsugár,

mindenhol éled, zöldell a határ.

Lassan minden fagy, hó megszünt már.

Új élettel telik meg a világ.

Szín és illat Róla beszél,

Kinek útján múlik a tél:

A lélek nem alszik már,
 a szív nem fagyos, kemény.

Hol átsuhan a Lélek- szél, minden új életre kél!

                                          2014. november, Szilágyballa

Börtön- menedék

Ez egy régi vers, nemrég ráakdtam, és gondoltam lejegyzem mielőtt elfelejtem, hogy melyik könyvembe suvasztottam el a lapot, amire annakidelyén leírtam. Ez a feledékenység, ami sajnos egyre gyakrabban előfordul mostanában, annyiban jó, hogy régi dolgok új meglepetést okoznak, ha rájuklelek. Azt hiszem még Vásárhelyen írtam  úgy 8 éve, de pontos dátumra már nem emlékszem :)

Elsuhan az élet, mint egy csendes mély sóhajtás
vár a jövő, talán ezer színben ragyogó.-
Mégis  a múlt üszkös árnyat vet s üldöz,
már nem úgy mint rég-
most más ruhát öltött.

S miközben próbálok megfogni egyetlen napsugarat,
 a mult árnya utolér s elhalad...
Visszanézek.
Határozok: falat építek, erőset,
Soha többé ne fájjon, ha a jóbarát elárul,
 ha a szavak ütnek.

És épült a fal: először kis menedék, majd
bástya, mi a törékenyt, a gyengét védi, körülzárja...
S most, börtön. Magas, áttörhetetlen...
Mégis odabent még mindíg fáj,
ha a jó barát elárul, ha a szavak ütnek.

A nyár röviden

"Nem azé, aki akarja és nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené"

Ez az idei nyarunk mottoja is egyben. Isten kegyelméből mozgalmasan telt az idei nyár. Június végén a 'The Grain Game' szervezésében tartottunk gyerekhetet. Ez a hét Kisdobronyban került megrendezésre és inkább a tinédzsereknek szólt. Miklósváry Péter és kedves csapata jött el ezen a héten. Játékos módon vezették rá a gyerekeket igei igazságokra. A gyerekek visszajelzése pozitiv volt.

A második gyerekhetünk is Kisdobronyban lett megszervezve, ez a hét korosztálytól független volt. A hét lebonyolításában Borzási István és családja, felesége és Miriám lánya, volt a segítségünkre. Ezen a héten a  "Testvérek régen és ma" c. sorozatot kezdtük el tanulmányozni. Kevesebb játék, de több kézimunkás tevékenység volt a programban.

Isten Kegyelméből ezen a nyáron bemerítési istentisztelet keretében ünnepelhettünk az Ungvári Magyar Baptista Gyülekezettel. Az ukrán testvérek adták át az Ukrán Imaház nagytemét erre az alkalomra. 

A bemerítésről röviden, hogy miért is fontos és miért gyakoroljuk:

1. Mert az Úr Jézus Krisztus ezt a példát hagyta. 

2. Mert ezt látjuk az első gyülekezet életében végigvonulva az Új Szövetségen.

3. Mert ez egy nyílvános vallástétel arról, hogy meghaltam a réginek és új életet nyertem Jézus Krisztusban.

4. Ez egy tudatos és aktív cselekvés, amelyet megelőz a megtérés, nyilvános vallástétel Jézus Krisztusról. 

Örültünk annak, hogy voltak, akik vállalták, hogy engedelmeskednek ebben az Úr Jézus parancsának és követik az Ő példáját. Az igét János Csaba testvér a Nagybányai Magyar Baptista Gyülekezet lelkipásztora hirdette, a bemerítést Kelemen Szabolcs helyi lelkipásztor végezte.