2007. december 25., kedd

karacsony

Isten kegyelméből november 18.-án a családunk egy új taggal gazdagodott: ő a mi kisfiunk, Dániel. Nagyon hálásak vagyunk érte Istennek, hogy őt nekünk adta, és azért is, hogy egészséges, pillanatnyilag nagyjából egészséges, mivel az orvos szerint csípőficama van, nem nagy mértékű, de mindenképp korrigálni kell. Ezért fogunk januárban Kolozsvárra utazni vele egy specialistához, és imádkozunk azért, hogy Isten gyógyítsa meg őt, elvégre szakorvos ide vagy oda, a gyógyulást Isten adja!!! Amúgy kis családunk újdonsült férfi tagja nagyon aranyos, és néha nagyon zajos is tud lenni:) ő a kántálást nem csak karácsony éjjel gyakorolja:) Szeretnénk Isten akarata szerint felnevelni őt, az Ő tetszésére, hiszen csak kölcsön van nálunk, egy időre. Hiszem, hogy Isten megadja az ehhez szükséges erőt és bölcsességet is, ezért is imádkozom.
...nem jó az embernek egyedül...
Szabi jelenleg Baróton van és ott tölti a karácsonyt, na nem azért, mert összevesztünk volna, és olyan messze menekült, hanem mert ott szolgál idén karacsonyban. Nem volt könnyű meghozni ezt a döntést sem, mert ez lett volna az első együtt töltött karácsonyunk, mivel a tavaj muszáj volt dolgoznia, meg még a kicsike mellett is jó, ha ketten vagyunk, mert egyedül nehéz ám vele. De Isten ügye az első, így ő ment én meg maradtam,hála Istennek nem egyedül, mert itt van a nagyim. Szabi pedig csütörtökön jön haza (holnap után:) és addig már csak kettőt kell aludnom. Akkor fog kezdődni az ünnep közös része a számunkra:) ettől is érdekesebb lesz az idei karácsony, hogy nálunk 5-6 napot tart. Még ilyen hosszú karácsonyt nem ünnepeltem!!!!!!! Mostanság kicsit nehéz mindíg itthon lenni, Dániel még túl kicsike ahhoz, hogy gyülekezetbe vihessük, és nagyon hideg is van hozzá, és már nagyon vágyom, hogy én is elmehessek. Persze ezt idáig az is megnehezítette, hogy nem volt erőm sokáig állni, ülni pedig nem tudtam, ez utóbbi mostmár úgy ahogy megy. A számítógépről szoktam hallgatni prédikációkat, az egyikben szó volt arról, hogy az emberek hogyan készülnek az ünnepre. A válasz egyszerű volt: sütnek, főznek, vásárolnak. Valóban az emberek egy részének csupán ennyi az ünnep, pár nap pihenés, jó kaja na meg az ajándékok. Ebből a megközelítésből nézve nekem egész évben ünnep van, mert Istennél mindíg megpihenhetek és Ő új erőt ad, Ő az élet kenyere, és minden nap elhalmoz sok-sok ajándékkal: pl. a családom, hogy van egy kedves és szeretnivaló férjem, akit szeretek és viszont szeret engem, aztán a kisfiunk, hogy a sok fáradtság ellenére is olyan sok örömünk van az ő kicsi életében, hogy láthatjuk, hogy növekszik napról napra, ez is ajándék, aztán ott van még a mindennapi kenyér, hogy van egy hely ahol lakhatunk, a meleg nyári napsugár, a simogató szél vagy a ragyogó hó, a madárének...a szabadság, amely csak Benne van... minden nap... minden lélegzetvétel... minden szívdobbanás... Igen, ez mind Isten ajándéka, pontosabban egy része csupán, mert az összeset, nem is tudnám felsorolni de azt tudom, hogy a legnagyobb ajándék az Ő szeretete, hogy önmagát adta azért, hogy élhessünk örökké, és , hogy ez az élet az enyém is lehet Jézusért.

Nincsenek megjegyzések: